Ma a reggel úgy indult, mint hagyományos körülmények között ahogy szokott. Adéllal lementünk a reggeli imára, amin elég jól kibogozta magát. Utána reggeli következett volna, ha lett volna kenyér, de mivel nem volt, önként jelentkeztem, hogy elfutok venni, így egyből kaptam is a pénztárcát, és hosszú sprintben futottam a tőlünk balfele levő indiai üzletbe, ami a legközelebbi a környéken. Tünde is onnan vette a múltkor a kenyeret, és elég elfogadhatónak tűnt, így futottam, hogy hozzak hamar egyet. Kb. hat perc alatt meg is jártam, majd reggeliztünk, és készültünk a misére. Onnan Adél egyből vette is az irányt Birmingham központja felé, mi meg visszamentünk a házhoz. Tündével voltunk egy kicsit a kápolnában, majd nekiláttunk a munkának. Nekem elég sok ház körüli tennivalóm volt, azon kívül meg eléggé nyomasztott az is, hogy fogalmam sem volt róla, hogy mit főzzek vasárnapra. Levesötletem volt már, de kellett még hozzá másodikat és desszertet kitalálni, így a lehető legjobb forráshoz fordultam, és konzultáltam délben anyukámmal. Kaptam néhány jó tippet, majd ez alapján összeírtam, hogy mire lesz nekem szükségem.
Kriszta mondta korábban, hogy ő is jön majd velem bevásárolni, de mivel közben nagyon belemerült a nővér szobájának a festésébe, úgy döntött, hogy mégse jön, úgyhogy egyedül kellett menjek. Nem bántam különösebben, sőt kalandnak és kihívásnak éltem meg. Elmondott még néhány dolgot, amit a ház számára venni kell, és adott még pár tippet, hogy az ebédhez valókat hol tudom beszerezni, majd összeállítottam a korábban is alkalmazott szakszerű módon a bevásárlólistát, vettem a pénztárcát és a szekeret, és elindultam a bevásárlóutca felé. A vasárnapi desszert eléggé kérdéses volt, mert amit én eredetileg szerettem volna, ahhoz tejpor is kell, márpedig korántsem volt biztos, hogy ilyesmit itt be lehet szerezni. Az egyetlen lehetőség a lengyel bolt volt, de amennyiben ott nem kapok, a B terv maradt volna, viszont nagy örömömre elég hamar beazonosítottam egy kék tasakot tejporként, és miután a biztonság kedvéért még külön rá is kérdeztem, megnyugodtam, hogy meglesz minden. A bevásárlás többnyire mindenféle gondok nélkül zajlott. Egyelőre még nagyon kellett koncentráljak, hogy mit hogy honnan hova és mikor teszek, de semmi probléma nem volt amúgy. Mindent megtaláltam és meg tudtam venni, majd hazavonszoltam nagy nehezen, mert elég méretes és nehéz pakk lett. Itt kipakoltam, majd ettem és pihentem egy keveset.
Délután egy óra negyven percet játszottunk Tündével. Egyre jobban kezdem érezni az izmaimban is, hogy mozgok, ami szerintem nagyon jó, és negyedannyira se fáradtam el, mint két napja, amikor kevesebbet játszottunk, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy a kondícióm is javul, aminek szintén nagyon örülök, bár még mindig úgy látom, hogy inkább hízok itt, mint fogyok.
Miután a tollasozástól feljöttem, gitároztam még egy keveset a szobában, épp csak azért, hogy az ujjaim se felejtsék el a mozgást, majd beszélgettünk egy keveset Adéllal, és lefeküdtünk aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése